Heni túra magazinja

I. Évfolyam 

Heni-túramagazinja-I.-Évfolyam-3.-szám

 

2. szám

1. szám

2020. január 04. Szombat

Széchenyi Zsigmond emlékére

120 éve született a világjáró utazó

Százhúsz éve, 1898. január 23-án született Nagyváradon gróf Széchenyi Zsigmond világjáró utazó, vadász, író, a maguk korában rendkívül népszerű vadászkönyvek, útleírások szerzője.

Ükapja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója, dédapja Széchenyi Lajos, a “legnagyobb magyar” fivére, apja Széchenyi Viktor földbirtokos, gazdálkodó volt. Gyermekkorát a Fejér megyei Sárpentelén, illetve az ausztriai és csehországi rokonok birtokain töltötte. Először jogi tanulmányokba kezdett, de nemsokára már Münchenben, Oxfordban, Cambridge-ben hallgatott zoológiát, erdészeti és mezőgazdasági előadásokat, tanulmányai befejeztével apja köröshegyi gazdaságát igazgatta.

A kiváló lovas és teniszjátékos húszas éveinek elejére a vadászat megszállottja lett. Élete nagy álma teljesült, amikor 1927 tavaszán Almásy Lászlóval együtt Szudánba indulhatott, ezt az expedíciót még további nyolc követte, de járt Indiában és Alaszkában is. Négy földrészen tett utazásairól rengeteg élménnyel és gazdag zsákmánnyal tért haza, színes, izgalmas útleírásai, csodálatos vadásztörténetei 1930-tól láttak napvilágot. A Csui, az Elefántország, a Nahar, az Alaszkában vadásztam másfél millió példányban jelent meg, kilenc nyelvre fordították le és hihetetlen magas példányszámban kapkodták el.

Élete fő művének 1300 darabos, Istenhegyi úti házában elhelyezett trófeagyűjteményét tartotta, amely Budapest ostromakor az utolsó darabig elpusztult. Apját a szovjetek halálra verték, őt magát fogságba hurcolták, a háború után birtokait elkobozták, grófi címét elvették, végül kitelepítették a Hortobágyra. 1952-ben az ÁVH Andrássy-úti székházában, majd a sopronkőhidai börtönben “vendégeskedett”, aztán Balatongyörökön jelöltek ki számára kényszerlakhelyet. Innen járt át a keszthelyi Helikon Könyvtárba, ahol segédmunkaerőként készítette el a vadászati irodalom szakbibliográfiáját.

Az ötvenes évek közepétől helyzete javult, újra kiadták a Csuit, aztán a többi kötetét is. 1959-ben a fővárosba költözhetett, 1960-ban hivatalos állami expedícióval Kelet-Afrikába utazott, 1964-ben kilencedszer, egyben utoljára vezetett expedíciót a szeretett földrészre. 1967. április 24-én halt meg Budapesten, halálát az utolsó expedíció során szerzett afrikai amőbás betegség okozta.

Trófeái és hatezer kötetes négynyelvű szakkönyvtára ma a Természettudományi Múzeum tulajdona, Széchenyi Vadászati Könyvtár elnevezéssel. “Bwana Kelele”, azaz “Csendlegyen úr” munkáit már jó ideje nem adták ki, ezért Széchenyi Zsigmond neve az utóbb felnőtt generációknak már nem mond semmit. Pedig vadászati könyvei tiszta, szép, magyar nyelven, gazdag szókinccsel megírt élvezetes, olvasmányos művek, ma antikváriumok keresett ritkaságai.

Forrás: MTI

Utazásai:

Széchenyi Zsigmond utazásai

Nagyszabású természetfilmes dokumentumfilm készül a 120 éve született gróf Széchenyi Zsigmond Afrika-utazó és vadászíró életéről. A gróf özvegye, Hertelendy Margit aktívan segítette a forgatócsoport munkáját személyes felvételekkel és a Széchenyi Zsigmond által írt naplókkal. A napokban a film készítői meglátogatták az özvegyet.

A találkozóról itt olvashat:

Különleges film a rejtélyes magyar Afrika-utazóról

Exkluzív interjú készült a Vadonvilág című film alkotóival.

A HelloVidék a 2019-es FeHoVa kiállításon járt, ahol a Takarék Csoport Vadonvilág – Széchenyi Zsigmond nyomában címmel készülő filmjéről kérdeztük Vida Józsefet, a Takarék Csoport elnök-vezérigazgatóját, Hertelendy Margitot, Széchenyi özvegyét, valamint Lerner János rendezőt.
Elkészült a Széchenyi Zsigmondról szóló Vadonvilág című film előzetese is.

Vadonvilág Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában